Egy harcművész a következő kérdéssel fordult a mesteréhez:
– Mester, mennyi idő kell még ahhoz, hogy fekete öves lehessek?
– Talán 5 év – válaszolta a mester.
– De Mester, ha minden erőmmel azon leszek, hogy haladjak, és nagyon keményen gyakorlok?
– Akkor 10 év.

Számos kutatás és tanulmány szól a Mindfulness gyakorlásának előnyeiről. Amit ki szoktak emelni, az a teljesség igénye nélkül a következők: csökkent stressz-szint, stabilabb érzelmi egyensúly, csökkent szorongás és kiborulások, a kedvetlen és motiválatlan állapot javulása, a gyakori fejfájás és migrén javulása, a vérnyomás és pulzus csökkenése, javuló figyelem és összpontosítási képesség, javulnak a kognitív képességek és a memória, javuló társas kapcsolatok. Ezen felül javul a betegségekkel való megküzdés és gyógyulás képessége és javul az általános egészségi állapot, erősebb az immunrendszer.
Akkor járunk el jól, ha ezeket a kedvező hatásokat mint a rendszeres gyakorlás utólagos eredményeit élvezzük, ugyanakkor a meditáció gyakorlásába nem azzal az elvárással vágunk bele, hogy ezeket az előnyöket minél előbb megtapasztaljuk.

Egy szép napon egy fiatalember elindult, hogy járjon egyet. Egyszercsak elért egy széles folyó partjára. Sokat töprengett azon, hogy vajon hogyan kelhetne át ezen az erős sodrású vízen. Már éppen feladta volna, amikor meglátta a tanítóját a túlsó parton. Átkiáltott hát hozzá:
– Meg tudná mondani, hogyan juthatok át a túlsó partra? – A tanító elmosolyodott.
– Barátom, a túlsó parton vagy!
Olykor az az érzésünk támad, hogy meg kell változnunk, miközben talán csak fel kellene ismernünk, hogy rendben vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Azért rohanunk, gürcölünk, hogy kitűzött céljainkat elérjük, hogy ezáltal elérjük az elégedettség, béke és boldogság érzését. Ami azonban gyakran valójában történik az az, hogy éppenséggel távolabb kerülünk a békétől és boldogságtól.
A Mindfulness arra hív minket, hogy álljunk meg és pihenjünk meg. Már a túlsó parton vagyunk.